Címke -Jurátus

POLITIKON

MŰVÉSZ A KATEDRÁN A jogtudomány és művészet határán • Színház az egész világ és színész minden joghallgató

Petrás Lilla

Már megszokhattuk, hogy az egyetem folyosóin jártunkban-keltünkben parlamenti képviselőkbe, miniszterekbe, alkotmánybírókba, jogtudósokba és a jogász világ egyéb „celebjeibe” botlunk. Kilóg a sorból a Filozófia Tanszéken oktató, civilben DLA (Doctor of Liberal Arts) színház és operarendező Hegyi Árpád Jutocsa.

Szinte természetes, hogy egy nem mindennapi tanár nem mindennapi tantárgyat  jegyez. A Jog és dráma régóta üde színfoltja az egyetem kurzuskínálatának. Hogy jött az ötlet, miszerint ezt a két területet az oktatás szintjén össze kellene kapcsolni?

Amikor 2006-ban le kellett mondanom az Operaház vezetéséről, az engem kinevező, szintén lemondott kultuszminiszterrel, Bozóki Andrással sokat elmélkedtünk az operaházi botrányokról és az ország kulturális viszonyairól- és persze, a jövőről.  Ő visszament a Közép-Európai Egyetemre tanítani (emellett a Jogi Karon is tanít), engem pedig biztatott, hogy én is próbálkozzam egyetemi területen.  A Színművészeti Egyetemen már évtizedek óta tanítok, és azt nagyon élvezem. Töprengtem, mit lehetne kitalálni valami más egyetemen, olyat, ami engem is és a hallgatókat is érdekel.  És akkor rájöttem, hogy a színdarabokat működtető drámai konfliktusok, azaz emberi összeütközések szinte mindig tartalmaznak jogi relevanciákat – más szavakkal,  ha például Hamlet vagy Rómeó és Júlia  cselekedeteit jogi szempontból is megvizsgáljuk,  egészen összetett képet kapunk, hiszen a jogtudomány és a művészet – divatos szóval – interdiszciplináris, kettős szemüvegén át lehet vizsgálódni.

Ekkor kerestem fel Karácsony Andrást, a Filozófiai Tanszék akkori vezetőjét, aki rögtön megértette, hogy a hallgatóknak fontos lehet elkalandozni a művészet, esetünkben a drámai művészet területére, hiszen így szélesebb horizontú, kulturáltabb jogászok lehetnek.  Így született meg a Jog és dráma kurzus.

Egy szemesztert tanítottam a tárgyból a Pázmányon is , de az ELTE befogadóbbnak bizonyult, és a Filozófia Tanszék Cs. Kiss Lajos vezetésével rendszeresen meghirdeti a kurzust, immár hatodik éve. Úgy látom, a kurzus egyre keresettebb  a hallgatók körében. Színdarabokat boncolgatunk , és Kisteleki Károly tanár úr társ-kurzusvezető segítségével mind a művészet oldaláról, mind pedig a tudomány, a jogtudomány oldaláról elemezzük a világ legérdekesebb drámáit. Foglalkoztunk már Shakespearrel, Dürrenmatt Öreg hölgyével, de Quentin Tarantino Ponyvaregényével is.

Mik azok az konkrét szempontok, ami miatt „fontos lehet egy joghallgatónak elkalandozni a drámaművészet területére”? A Tanár Úr szerint mit adhat ez a kurzus a hallgatóknak?

… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!