Címke -Jurátus
EGYETEM TÉR
ENSZ Szimulációs játék a Nemzetközi Jogi TDK keretein belül
Szerényi Adrienn
A szorgalmi időszak beköszöntével a TDK-k is elkezdtek ébredezni téli álmukból: megtartották alakuló üléseiket és elkészültek a tervek az új szemeszter programját illetően.
Ennek kapcsán Béres Alexandrával és Bokros Attilával, a Nemzetközi Jogi Tanszék demonstrátoraival, valamint Cseh Zsuzsanna tanszéki opponenssel beszélgettünk.
Az alakuló ülés résztvevői bizalmat szavaztak Nektek, így a tavaszi szemeszterben Ti ketten töltitek be a TDK titkári pozíciót. Mondanátok pár szót arról, hogy milyen programokkal készültök az érdeklődők számára?
Attila: Az eddigi gyakorlattól eltérően heti rendszerességgel tartunk majd TDK üléseket sok-sok érdekes témával és neves előadók bevonásával, valamint terveink között szerepel az ENSZ-modellezés TDK-n belüli megvalósítása is.
Alexandra: Továbbá előadást is fogunk tartani az ENSZ működéséről egyebek mellett azért is, hogy a modellezés iránt érdeklődő hallgatók felfrissíthessék, kibővíthessék elméleti ismereteiket.
Mit kell tudni az ENSZ-modellezésről?
Alexandra: Magyarországon már régóta működik a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület. Az általuk szervezett konferenciákon a résztvevők az ENSZ tárgyalásait modellezik. Azt szeretnénk elérni, hogy egy ehhez hasonló modellezésre lehetőség nyíljon az ÁJK-n is.
Attila: A szimuláció elsősorban a Közgyűlés bizottsági munkájának megismerésére irányul. A diákok döntéshozó politikusok helyébe képzelhetik magukat és kipróbálhatják, hogy milyen érzés egy tárgyaláson részt venni.
Honnan jött az ötlet?
… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!
POLITIKON
MŰVÉSZ A KATEDRÁN A jogtudomány és művészet határán • Színház az egész világ és színész minden joghallgató
Petrás Lilla
Már megszokhattuk, hogy az egyetem folyosóin jártunkban-keltünkben parlamenti képviselőkbe, miniszterekbe, alkotmánybírókba, jogtudósokba és a jogász világ egyéb „celebjeibe” botlunk. Kilóg a sorból a Filozófia Tanszéken oktató, civilben DLA (Doctor of Liberal Arts) színház és operarendező Hegyi Árpád Jutocsa.
Szinte természetes, hogy egy nem mindennapi tanár nem mindennapi tantárgyat jegyez. A Jog és dráma régóta üde színfoltja az egyetem kurzuskínálatának. Hogy jött az ötlet, miszerint ezt a két területet az oktatás szintjén össze kellene kapcsolni?
Amikor 2006-ban le kellett mondanom az Operaház vezetéséről, az engem kinevező, szintén lemondott kultuszminiszterrel, Bozóki Andrással sokat elmélkedtünk az operaházi botrányokról és az ország kulturális viszonyairól- és persze, a jövőről. Ő visszament a Közép-Európai Egyetemre tanítani (emellett a Jogi Karon is tanít), engem pedig biztatott, hogy én is próbálkozzam egyetemi területen. A Színművészeti Egyetemen már évtizedek óta tanítok, és azt nagyon élvezem. Töprengtem, mit lehetne kitalálni valami más egyetemen, olyat, ami engem is és a hallgatókat is érdekel. És akkor rájöttem, hogy a színdarabokat működtető drámai konfliktusok, azaz emberi összeütközések szinte mindig tartalmaznak jogi relevanciákat – más szavakkal, ha például Hamlet vagy Rómeó és Júlia cselekedeteit jogi szempontból is megvizsgáljuk, egészen összetett képet kapunk, hiszen a jogtudomány és a művészet – divatos szóval – interdiszciplináris, kettős szemüvegén át lehet vizsgálódni.
Ekkor kerestem fel Karácsony Andrást, a Filozófiai Tanszék akkori vezetőjét, aki rögtön megértette, hogy a hallgatóknak fontos lehet elkalandozni a művészet, esetünkben a drámai művészet területére, hiszen így szélesebb horizontú, kulturáltabb jogászok lehetnek. Így született meg a Jog és dráma kurzus.
Egy szemesztert tanítottam a tárgyból a Pázmányon is , de az ELTE befogadóbbnak bizonyult, és a Filozófia Tanszék Cs. Kiss Lajos vezetésével rendszeresen meghirdeti a kurzust, immár hatodik éve. Úgy látom, a kurzus egyre keresettebb a hallgatók körében. Színdarabokat boncolgatunk , és Kisteleki Károly tanár úr társ-kurzusvezető segítségével mind a művészet oldaláról, mind pedig a tudomány, a jogtudomány oldaláról elemezzük a világ legérdekesebb drámáit. Foglalkoztunk már Shakespearrel, Dürrenmatt Öreg hölgyével, de Quentin Tarantino Ponyvaregényével is.
Mik azok az konkrét szempontok, ami miatt „fontos lehet egy joghallgatónak elkalandozni a drámaművészet területére”? A Tanár Úr szerint mit adhat ez a kurzus a hallgatóknak?
… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!
EGYETEM TÉR
JOGÁSZSZOCIOLÓGIA Előírások, tabuk és egyéb varázslatok
Takács Bálint
A civilizált ember szemüvegén át furcsának tarthatjuk egyes elszigetelt törzsek öltözködési szokásait, szépségideálját. A burmai Kayan törzs nőtagjai rézgyűrűk segítségével nyújtják természetellenes hosszúságúra nyakukat, a Baliem-völgyben élők pedig a férfiak által hordott kotekáról, vagyis pénisztokról nevezetesek.
A joghallgatók hasonló szokásairól írva nagy bajban van a férfi kutató: társadalmuk erősen nőjogú, a férfiak nincsenek birtokában az ősi előírásokra vonatkozó tudásnak, azok elsősorban nem is rájuk vonatkoznak. Szerencsére a közösség tagjai útbaigazítottak néhány beavatotthoz, akik igen magas szintre jutottak e szimbolika elsajátításában, értelmezésében és alkalmazásában.
A kulcsszó az önbizalom. Az önbizalom a sokat látott kutató számára távolról emlékeztet a polinéz mana hiedelmére: egy ködös, irracionális tulajdonság. Aki rendelkezik vele, annak minden sikerül, jól veszi az átmeneti rítusok akadályait, komoly előnye van párválasztásnál, nagyobb tekintélye van a másokkal való érintkezésben, jobb és tartalmasabb életet tud élni. Önbizalmat hitük szerint az öltözködésre vonatkozó normák betartásával lehet szerezni. A szabályok szakrális eredetűek: egyik adatközlőm idézett egy kinyilatkozatást, mely az átmeneti rítusokon való megfelelésről a következőképpen rendelkezik: „Ha már nem tud semmit, legalább öltözzön fel rendesen.”
A joghallgató nők között elterjedt arcuk rituális kifestése, ez az úgynevezett sminkelés. Adatközlőim szerint a tökéletes smink elsőszámú dogmája így hangzik: „A kevesebb több.” Megfigyelésem alapján azonban a színeket is komoly, íratlan szabályok határozzák meg: senkin nem láttam például zöldeskék festéket. A jó smink önbizalmat ad, és hitük szerint szerepe van a párválasztásban is.
… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!
PARAGRAFU§
JOGÁSZ SZEMMEL Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása
Szentgáli-Tóth Boldizsár
A címben említett javaslatról sokat hallhatunk mostanában, számos belefoglalt elképzelés került heves viták kereszttüzébe. Az alábbiakban nem az egyes problémás pontokra kívánok összpontosítani, hanem átfogóan kísérlek választ találni arra a kérdésre, hogyan érinthetik a tervezett változások az Alkotmánybíróság helyzetét.
Mennyiben befolyásolják mozgásterét, a későbbiekre nézve mennyire lesz képes az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként funkcionálni?
Az idevágó legfontosabb elképzelés az előző Alkotmány szövegén alapuló alkotmánybírósági határozatok kategorikus kizárása a jogrendszerből, ezek értelmezési segédletként való felhívásának kizárásával. Egy ilyen irányú lépés szolgálhatja azt a célt, hogy az Alkotmánybíróság ne érvényesíthessen a korábbi Alkotmánnyal összhangban álló, de az Alaptörvénnyel ellentétes értelmezéseket, azonban ezt egy részbeni, a hatályostól érdemben eltérő alkotmányi szövegen alapuló határozatokat mellőző megfogalmazás is biztosíthatná. Ha a mostani formájában kerül az Alaptörvénybe a vizsgált normaszöveg, ebben az esetben sem kell az Alkotmánybíróság szerepének kiüresedésével számolni, sok esetben minden bizonnyal a korábbi gyakorlat érdemben változatlan „újrakodifikálása” következne be. Más kérdés, hogy ez a folyamat elkerülhető lenne-e passzus elhagyásával, vagy árnyaltabb megfogalmazás beépítésével.
… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!