ELTE ÁJK HÖK

Címke -Jurátus

Jurátus XVIII. évfolyam 87. szám 2013. április 17.

[fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus-online/xviii-87-2013-04-17/” size=”normal” color=”red” target=”_blank” class=””]Mobil verzió[/fresh_button][fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus/archivum/xviii-87-2013-04-17/” size=”normal” color=”black” target=”_self” class=””]Megtekintés online[/fresh_button]
  • Jurátus XVIII. évfolyam 87. szám 2013. április 17.
[fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus-online/xviii-87-2013-04-17/” size=”normal” color=”red” target=”_blank” class=””]Mobil verzió[/fresh_button][fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus/archivum/xviii-87-2013-04-17/” size=”normal” color=”black” target=”_self” class=””]Megtekintés online[/fresh_button]

Jurátus XVIII. évfolyam 86. szám 2013. március 20.

[fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus-online/xviii-86-2013-03-20/” size=”normal” color=”red” target=”_blank” class=””]Mobil verzió[/fresh_button][fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus/archivum/xviii-86-2013-03-20/” size=”normal” color=”black” target=”_self” class=””]Megtekintés online[/fresh_button]
  • Jurátus XVIII. évfolyam 86. szám 2013. március 20.
[fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus-online/xviii-86-2013-03-20/” size=”normal” color=”red” target=”_blank” class=””]Mobil verzió[/fresh_button][fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus/archivum/xviii-86-2013-03-20/” size=”normal” color=”black” target=”_self” class=””]Megtekintés online[/fresh_button]

Jurátus XVIII. évfolyam 85. szám 2013. február 27.

[fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus-online/xviii-85-2013-02-27/” size=”normal” color=”red” target=”_blank” class=””]Mobil verzió[/fresh_button][fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus/archivum/xviii-85-2013-02-27/” size=”normal” color=”black” target=”_self” class=””]Megtekintés online[/fresh_button]
  • Jurátus XVIII. évfolyam 85. szám 2013. február 27.
[fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus-online/xviii-85-2013-02-27/” size=”normal” color=”red” target=”_blank” class=””]Mobil verzió[/fresh_button][fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus/archivum/xviii-85-2013-02-27/” size=”normal” color=”black” target=”_self” class=””]Megtekintés online[/fresh_button]

ENSZ-modellezés az Egyetem téren

EGYETEM TÉR

ENSZ Szimulációs játék a Nemzetközi Jogi TDK keretein belül

Szerényi Adrienn

A szorgalmi időszak beköszöntével a TDK-k is elkezdtek ébredezni téli álmukból: megtartották alakuló üléseiket és elkészültek a tervek az új szemeszter programját illetően.

Ennek kapcsán Béres Alexandrával és Bokros Attilával, a Nemzetközi Jogi Tanszék demonstrátoraival, valamint Cseh Zsuzsanna tanszéki opponenssel beszélgettünk.

Az alakuló ülés résztvevői bizalmat szavaztak Nektek, így a tavaszi szemeszterben Ti ketten töltitek be a TDK titkári pozíciót. Mondanátok pár szót arról, hogy milyen programokkal készültök az érdeklődők számára?

Attila: Az eddigi gyakorlattól eltérően heti rendszerességgel tartunk majd TDK üléseket sok-sok érdekes témával és neves előadók bevonásával, valamint terveink között szerepel az ENSZ-modellezés TDK-n belüli megvalósítása is.

Alexandra: Továbbá előadást is fogunk tartani az ENSZ működéséről egyebek mellett azért is, hogy a modellezés iránt érdeklődő hallgatók felfrissíthessék, kibővíthessék elméleti ismereteiket.
Mit kell tudni az ENSZ-modellezésről?

Alexandra: Magyarországon már régóta működik a Magyar ENSZ Modell Diákegyesület. Az általuk szervezett konferenciákon a résztvevők az ENSZ tárgyalásait modellezik. Azt szeretnénk elérni, hogy egy ehhez hasonló modellezésre lehetőség nyíljon az ÁJK-n is.

Attila: A szimuláció elsősorban a Közgyűlés bizottsági munkájának megismerésére irányul. A diákok döntéshozó politikusok helyébe képzelhetik magukat és kipróbálhatják, hogy milyen érzés egy tárgyaláson részt venni.

Honnan jött az ötlet?

… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!

Interjú Hegyi Árpád Jutocsával

POLITIKON

MŰVÉSZ A KATEDRÁN A jogtudomány és művészet határán • Színház az egész világ és színész minden joghallgató

Petrás Lilla

Már megszokhattuk, hogy az egyetem folyosóin jártunkban-keltünkben parlamenti képviselőkbe, miniszterekbe, alkotmánybírókba, jogtudósokba és a jogász világ egyéb „celebjeibe” botlunk. Kilóg a sorból a Filozófia Tanszéken oktató, civilben DLA (Doctor of Liberal Arts) színház és operarendező Hegyi Árpád Jutocsa.

Szinte természetes, hogy egy nem mindennapi tanár nem mindennapi tantárgyat  jegyez. A Jog és dráma régóta üde színfoltja az egyetem kurzuskínálatának. Hogy jött az ötlet, miszerint ezt a két területet az oktatás szintjén össze kellene kapcsolni?

Amikor 2006-ban le kellett mondanom az Operaház vezetéséről, az engem kinevező, szintén lemondott kultuszminiszterrel, Bozóki Andrással sokat elmélkedtünk az operaházi botrányokról és az ország kulturális viszonyairól- és persze, a jövőről.  Ő visszament a Közép-Európai Egyetemre tanítani (emellett a Jogi Karon is tanít), engem pedig biztatott, hogy én is próbálkozzam egyetemi területen.  A Színművészeti Egyetemen már évtizedek óta tanítok, és azt nagyon élvezem. Töprengtem, mit lehetne kitalálni valami más egyetemen, olyat, ami engem is és a hallgatókat is érdekel.  És akkor rájöttem, hogy a színdarabokat működtető drámai konfliktusok, azaz emberi összeütközések szinte mindig tartalmaznak jogi relevanciákat – más szavakkal,  ha például Hamlet vagy Rómeó és Júlia  cselekedeteit jogi szempontból is megvizsgáljuk,  egészen összetett képet kapunk, hiszen a jogtudomány és a művészet – divatos szóval – interdiszciplináris, kettős szemüvegén át lehet vizsgálódni.

Ekkor kerestem fel Karácsony Andrást, a Filozófiai Tanszék akkori vezetőjét, aki rögtön megértette, hogy a hallgatóknak fontos lehet elkalandozni a művészet, esetünkben a drámai művészet területére, hiszen így szélesebb horizontú, kulturáltabb jogászok lehetnek.  Így született meg a Jog és dráma kurzus.

Egy szemesztert tanítottam a tárgyból a Pázmányon is , de az ELTE befogadóbbnak bizonyult, és a Filozófia Tanszék Cs. Kiss Lajos vezetésével rendszeresen meghirdeti a kurzust, immár hatodik éve. Úgy látom, a kurzus egyre keresettebb  a hallgatók körében. Színdarabokat boncolgatunk , és Kisteleki Károly tanár úr társ-kurzusvezető segítségével mind a művészet oldaláról, mind pedig a tudomány, a jogtudomány oldaláról elemezzük a világ legérdekesebb drámáit. Foglalkoztunk már Shakespearrel, Dürrenmatt Öreg hölgyével, de Quentin Tarantino Ponyvaregényével is.

Mik azok az konkrét szempontok, ami miatt „fontos lehet egy joghallgatónak elkalandozni a drámaművészet területére”? A Tanár Úr szerint mit adhat ez a kurzus a hallgatóknak?

… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!

Joghallgatók népviselete

EGYETEM TÉR

JOGÁSZSZOCIOLÓGIA Előírások, tabuk és egyéb varázslatok

Takács Bálint

A civilizált ember szemüvegén át furcsának tarthatjuk egyes elszigetelt törzsek öltözködési szokásait, szépségideálját. A burmai Kayan törzs nőtagjai rézgyűrűk segítségével nyújtják természetellenes hosszúságúra nyakukat, a Baliem-völgyben élők pedig a férfiak által hordott kotekáról, vagyis pénisztokról nevezetesek.

A joghallgatók hasonló szokásairól írva nagy bajban van a férfi kutató: társadalmuk erősen nőjogú, a férfiak nincsenek birtokában az ősi előírásokra vonatkozó tudásnak, azok elsősorban nem is rájuk vonatkoznak. Szerencsére a közösség tagjai útbaigazítottak néhány beavatotthoz, akik igen magas szintre jutottak e szimbolika elsajátításában, értelmezésében és alkalmazásában.

A kulcsszó az önbizalom. Az önbizalom a sokat látott kutató számára távolról emlékeztet a polinéz mana hiedelmére: egy ködös, irracionális tulajdonság. Aki rendelkezik vele, annak minden sikerül, jól veszi az átmeneti rítusok akadályait, komoly előnye van párválasztásnál, nagyobb tekintélye van a másokkal való érintkezésben, jobb és tartalmasabb életet tud élni. Önbizalmat hitük szerint az öltözködésre vonatkozó normák betartásával lehet szerezni.  A szabályok szakrális eredetűek: egyik adatközlőm idézett egy kinyilatkozatást, mely az átmeneti rítusokon való megfelelésről a következőképpen rendelkezik: „Ha már nem tud semmit, legalább öltözzön fel rendesen.”

A joghallgató nők között elterjedt arcuk rituális kifestése, ez az úgynevezett sminkelés. Adatközlőim szerint a tökéletes smink elsőszámú dogmája így hangzik: „A kevesebb több.”  Megfigyelésem alapján azonban a színeket is komoly, íratlan szabályok határozzák meg: senkin nem láttam például zöldeskék festéket.  A jó smink önbizalmat ad, és hitük szerint szerepe van a párválasztásban is.

… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!

Hogyan tovább, AB?

PARAGRAFU§

JOGÁSZ SZEMMEL Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása

Szentgáli-Tóth Boldizsár

A címben említett javaslatról sokat hallhatunk mostanában, számos belefoglalt elképzelés került heves viták kereszttüzébe. Az alábbiakban nem az egyes problémás pontokra kívánok összpontosítani, hanem átfogóan kísérlek választ találni arra a kérdésre, hogyan érinthetik a tervezett változások az Alkotmánybíróság helyzetét.

Mennyiben befolyásolják mozgásterét, a későbbiekre nézve mennyire lesz képes az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként funkcionálni?

Az idevágó legfontosabb elképzelés az előző Alkotmány szövegén alapuló alkotmánybírósági határozatok kategorikus kizárása a jogrendszerből, ezek értelmezési segédletként való felhívásának kizárásával. Egy ilyen irányú lépés szolgálhatja azt a célt, hogy az Alkotmánybíróság ne érvényesíthessen a korábbi Alkotmánnyal összhangban álló, de az Alaptörvénnyel ellentétes értelmezéseket, azonban ezt egy részbeni, a hatályostól érdemben eltérő alkotmányi szövegen alapuló határozatokat mellőző megfogalmazás is biztosíthatná. Ha a mostani formájában kerül az Alaptörvénybe a vizsgált normaszöveg, ebben az esetben sem kell az Alkotmánybíróság szerepének kiüresedésével számolni, sok esetben minden bizonnyal a korábbi gyakorlat érdemben változatlan „újrakodifikálása” következne be. Más kérdés, hogy ez a folyamat elkerülhető lenne-e passzus elhagyásával, vagy árnyaltabb megfogalmazás beépítésével.

… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!

Jurátus XVII. évfolyam 84. szám 2012. december 5.

[fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus-online/xvii-84-2012-12-05/” size=”normal” color=”red” target=”_blank” class=””]Mobil verzió[/fresh_button][fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus/archivum/xvii-84-2012-12-05/” size=”normal” color=”black” target=”_self” class=””]Megtekintés online[/fresh_button]
  • Jurátus XVII. évfolyam 84. szám 2012. december 5.
[fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus-online/xvii-84-2012-12-05/” size=”normal” color=”red” target=”_blank” class=””]Mobil verzió[/fresh_button][fresh_button url=”http://www.ajkhok.elte.hu/juratus/archivum/xvii-84-2012-12-05/” size=”normal” color=”black” target=”_self” class=””]Megtekintés online[/fresh_button]