Hosszú tárgyalások során a HKR módosító javaslataink egy részét befogadta a Kari vezetés és elfogadta a Kari Tanács. Amely rendelkezések átmentek, a módosító rendelkezések céljai alapján, lentebb részletesen is kifejtve:
– egyrészt a hallgatók Erasmus programban való részvételének megkönnyítése, a tanulmányi teljesítmények értékelésére vonatkozó szabályok egységesítése
– az évközi teljesítés ösztönzése, hogy a vizsgateher csökkentése felé haladjon a kar tanulmányi struktúrája, így a zárthelyi dolgozatokra vonatkozó szabályok módosítása, figyelembe véve a hallgatók tanulmányi kötelezettségeinek teljesíthetőségét és megadva a lehetőséget az ismeretek szorgalmi időszakban történő folyamatos ellenőrzésre
– a módosítások kiterjednek továbbá a vizsgák szervezésének szabályaira, lerövidítve az egyes írásbeli vizsgaalkalmak között kötelezően megtartandó időtartamot, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a nagyobb írásbeli vizsgák félévente ne egy időpontba kerüljenek megszervezésre
– szabályozza az esetlegesen elmaradt vizsgák pótlását
– részletes, tartalmilag meghatározott, minden írásbeli vizsgához tartozó javítókulcs kötelezővé tételét
– a módosító javaslat lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy félévente két sikeres vizsgaeredményüket javítsák, felemelve a HKR Általános részében meghatározott félévenkénti egy javítóvizsga számát
Ami sajnos nem ment át a javaslataink közül:
– két dékáni méltányossági lehetősége: szerintünk mivel az osztott szakokon, BA és MA képzés során külön jár egy-egy méltányossági, ezzel analóg módon az osztatlan képzéseken is kettő méltányossági kérelem lenne adekvát, főleg hogy az ÁJK-n kifejezetten kihasznált lehetőségnek számít. A kar végül ezt a módosítót nem fogadta be, annak az okán, hogy az intézmény ne erodálódjon.
– javítási lehetőség záróvizsgán: mivel a diploma minősítésében kiemelt jelentőségűek a ZV jegyek, szerettünk volna egy javítási alkalmat beletenni a rendszerbe, jelenleg ugyanis csak utóvizsgára van lehetőség. A Kar ezt kapacitáshiányra hivatkozva vettette el, ellenben kaptunk egy ígéretet, hogy ősszel előkerül a záróvizsgák ügye.
Segédlet az eredeti szöveg és a módosítási javaslat összehasonlításához
| eredeti szöveg | módosítási javaslat |
A kar hallgatóinak az Erasmus-programban való részvétele
(2) A pályázat benyújtásának előfeltétele, hogy a hallgató (…)
|
A kar hallgatóinak az Erasmus-programban való részvétele
(2) A pályázat benyújtásának előfeltétele, hogy a hallgató (…)
|
| Új rendelkezés | az oktatás rendje
(6) A kötelezően választható alternatív kurzusok következő tanévi kínálatát minden tanév végén a Kari Tanács hagyja jóvá a kari Tantervi Bizottság véleményének kikérése után. |
Specializációt szolgáló modulok
(1) Az Állam- és Jogtudományi Karon az egységes osztatlan jogászképzés nappali tagozatán a 2010 szeptemberétől érvényesülő tanterv szerint a differenciált szakmai ismeretek körébe sorolt kötelezően választható, alternatív kurzusok négy modulba (bűnügyi tudományok, civilisztikai, nemzetközi és európai jogi, valamint közjogi modul) tartoznak. |
Specializációt szolgáló modulok
(1) Az Állam- és Jogtudományi Karon az egységes osztatlan jogászképzés nappali tagozatán a 2010 szeptemberétől érvényesülő tanterv szerint a differenciált szakmai ismeretek körébe sorolt kötelezően választható, alternatív kurzusok meghatározott köre négy modulba (bűnügyi tudományok, civilisztikai, nemzetközi és európai jogi, valamint közjogi modul) tartozik. A kötelezően választható, alternatív kurzusok modulba történő besorolását a kari Tantervi Bizottság végzi el, a modulfelelősök javaslatai alapján a tavaszi szemeszter tekintetében legkésőbb november 30-ig, az őszi szemeszter tekintetében legkésőbb április 30-ig. |
| Új rendelkezés | Zárthelyi dolgozat
(5) A 67. § (6) bekezdés szerinti hallgatói hozzájárulás esetén is csak abban az esetben lehet eltérni a gyakorlat vagy az előadás idejétől, ha az nem jár a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeinek sérelmével. |
| Új rendelkezés | (6) A szorgalmi időszakban az ismeretek folyamatos ellenőrzése zárthelyi, illetve házi dolgozatokkal is történhet. A dolgozatok eredményei a félév végi értékelést befolyásolhatják, ennek feltételeit az előadást tartó oktató vagy a tárgyfelelős határozza meg, és ezekről a szorgalmi időszak második hetének végéig a hallgatókat tájékoztatni kell. |
A vizsgák szervezésének szabályai
(1) Írásbeli vizsga esetén a tanszékvezető – a Jogi Továbbképző Intézet által szervezett továbbképzések esetében az intézetigazgató – dönt arról, hogy a vizsgáztatásra az általános szabályok szerint három írásbeli alkalmat biztosít, vagy a tanszék két írásbeli alkalmat hirdet. Két írásbeli alkalom esetén a két időpont között legalább két hétnek (a Jogi Továbbképző Intézet esetében egy hétnek) kell eltelnie, és a létszámot arányosan elosztva úgy kell meghirdetni, hogy az összesített létszám elérje a vizsgára bocsátható hallgatók 130%-át. […] |
A vizsgák szervezésének szabályai
(1) Írásbeli vizsga esetén a tanszékvezető – a Jogi Továbbképző Intézet által szervezett továbbképzések esetében az intézetigazgató – dönt arról, hogy a vizsgáztatásra az általános szabályok szerint három írásbeli alkalmat biztosít, vagy a tanszék két írásbeli alkalmat hirdet. Két írásbeli alkalom esetén a két időpont között legalább egy hétnek kell eltelnie, és a létszámot arányosan elosztva úgy kell meghirdetni, hogy az összesített létszám elérje a vizsgára bocsátható hallgatók 130%-át. […] |
| Új rendelkezés | (3) A 70. § (2) szerinti kurzus vezetője, a szakfelelős az írásbeli vizsgák tervezett időpontjáról a meghirdetést megelőző harmadik hét végéig tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot, amely egy héten belül megküldi véleményét. |
| Új rendelkezés | (4) Ha az oktató távolléte miatt elmarad egy előre meghirdetett vizsgaidőpont, akkor ezt a tanszékvezetőnek be kell jelenteni, és a hallgatókkal történő egyeztetés után új vizsgaidőpontot kell kitűzni. Azon hallgatóknak, akiknek az új időpont nem felel meg, engedélyezni kell bármely más, előre meghirdetett időpontra való – esetlegesen az előírt maximált létszámon felüli – jelentkezést. |
| Új rendelkezés | (5) Írásbeli vizsga esetén a betekintés alkalmával részletes javítókulcsot kell közzé tenni, amelyből tükröződnek a kérdésekre adandó válasz lényegi elemei, és a kérdésekre, elemekre járó pontszámok, részpontszámok. |
| Új rendelkezés | Utóvizsga és javítóvizsga
(5) A hallgató számára lehetővé kell tenni, hogy félévente szakonként két tantárgy sikeres vizsgaeredményét javítsa az adott vizsgaidőszakban. |
Részletes indokolás az előterjesztéshez
Ad 222. § (2)
Az eddigi gyakorlat alapján eddig is elegendő volt az Erasmus-programba való jelentkezés feltételeként, ha a hallgatónak még legalább két teljesítendő kurzusa volt hátra, beleértve a záróvizsga-előkészítő kurzusokat is. A módosítás célja, hogy az eddigi gyakorlat szövegszerűen is megjelenjen a HKR-ben.
Ad 226. § (6)
A szakmai ismeretekhez kapcsolódó választható tárgyak tudatosan felsőbb évekre való ajánlása mellett – a jelenlegi tanterv tapasztalatai alapján – e tárgyak rendszerét is indokolt volt felülvizsgálni. A differenciált alternatív tárgyak jelenleg a 2010-ben jóváhagyott, kötött tárgyi kínálatban, szükségszerűen modulba soroltan jelennek meg. Már korábban is felvetődött az ilyen tárgyak szabadabb meghatározásának lehetősége, mivel az egyes témakörök erősen oktatóhoz kötöttek, illetve idővel egyes tárgyak „elfáradhatnak”, míg új ismeretkörök oktatása igényként jelentkezhet. Indokolt tehát az új struktúrában nagyobb szabadságot biztosítani a választható tárgyak körének meghatározásában a tanszékek számára, ezért javasolt egyfajta limitált tanszéki kosár bevezetése azzal, hogy a választható tárgyak következő tanévi kínálatát minden tanév végén a Kari Tanács hagyná jóvá a tantervi bizottság véleményének kikérése után.
Ad 227. § (1)
Az új jogász tantervben megszűnik a különbség az elméleti választható, társadalomtudományi választható, valamint a differenciált alternatív tárgyak között és bármely tanszék, bármely tudományterületen kínált választható tárgya felvehető lenne, azzal, hogy meghatározott számú választható tárgy továbbra is modulba soroltan jelenne meg, fenntartva a modulrendszerben a határozott szakmai preferenciákkal rendelkező hallgatók szakosodásának lehetőségét.
Ad 231. § (5)
A Hallgatói Önkormányzat jelzése szerint több alkalommal előfordult már, hogy a hallgatókkal úgy kívántak zárthelyi dolgozatot íratni, hogy az más tanórájukkal egy időben lett volna. Az adott esetben az évfolyamképviselők fellépése megoldotta a problémát, és végül más megoldás született. Az ilyen esetek rendezésére szükségesnek tartjuk az új szabály bevezetését, amely alapján kötelezően figyelembe kell venni a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeit.
Ad 231. § (6)
A hallgatói terhek – különösen a vizsgaidőszakra eső nehézségek – csökkentését segíti az új rendelkezés azzal, hogy a hallgató félévközi teljesítménye figyelembe vehető a félév végi értékeléskor és akár befolyásolhatja a vizsgaeredményét, illetve a vizsgára bocsátás feltételeit.
Ad 233. § (1)
A jelenlegi szabályozás miatt az egyes tanszékek nem tudnak más vizsgákat figyelembe véve meghirdetni írásbeli vizsgákat. Az új szabályozás nagyobb rugalmasságot biztosítana a tanszékeknek a vizsgák megszervezése során, mivel két hétről egy hétre csökkenti az egyes írásbeli vizsgák között kötelezően megtartandó időtartamot.
Ad 233. § (3)
A hallgatói önkormányzat eddig is deklarált véleményezési jogát ellehetetlenítette és súlytalanította az, hogy nem hozták előzetesen tudomására a tervezett vizsgaidőpontokat. Így nem tudott érdemi változtatásokat javasolni, így a hallgatói kérések, érdekek nem tudtak becsatornázódni.
Az új szabályozás megfelelő időt ad a Hallgatói Önkormányzatnak ahhoz, hogy az egyes időpontokra reagáljon, javaslatokat megfogalmazzon, amelyeket a tanszékek figyelembe tudnak venni. A tanszékeknek könnyebbséget jelent, hogy a meghirdetést követően így valószínűleg jelentősen kevesebb vizsgaidőpontot érintő módosítási kérést kell kezelniük.
Ad 233. § (4)
Több vizsgaidőpont elmaradt az oktató távolléte miatt az elmúlt vizsgaidőszakban. A Hallgatói Önkormányzat, és a hallgatók se lehettek bizonyosak a méltányos kimenetelben, hiszen jelenleg az ilyen esetekre nem nyújt szabályozást a HKR. Ennek a hiányosságnak a megszüntetését szolgálja ez az új rendelkezés.
Ad 233. § (5)
Több tantárgy esetén kialakult gyakorlat, hogy az írásbeli vizsgáknak nincs javítókulcsa. A betekintésre érkező hallgatónak így nincs objektív mércéje ahhoz, hogy összehasonlítsa válaszait.
Egy részletes javítókulccsal egységesíteni lehetne a javításokat, illetve biztos támpontként szolgálhatna a hallgatóknak és oktatóknak a betekintés során. Az új rendelkezés a HKR 69. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést részletezi.
Ad 234. § (5)
A különböző átlagok számításánál számít az egyes vizsgákon elért eredmény. Két javító vizsgával a hallgatók jelentősebb növekedést tudnak elérni az átlagban, illetve, ha valamilyen okból több szigorlati tárgy kerül egy szemeszterre, akkor a hallgatónak mind a két vizsgán javíthat, ami az oklevél minősítését is befolyásolja.