2016/2017 tavaszán a jelenlegi tárgyfelvételi rendszert érő kifogásokat követően az Oktatási Bizottsággal belevágtunk a lehetséges opciók kidolgozásába. Tekintettel arra, hogy nem szerettünk volna olyan elképzelésekről szavazást kiírni, amelyekről nem tudjuk, hogy megvalósíthatóak-e, ezért a felmerült problémák mentén összeállítottunk egy javaslatot, amelyről először a Tanulmányi Hivatal vezetőségével és Dr. Somssich Réka Dékánhelyettes Asszonnyal egyeztettünk, majd egy kiforrottabb formájáról az Oktatási Igazgatósággal és a Tanulmányi Hivatal vezetőségével is tárgyaltunk.
A javaslat összeállítása során két problémára igyekeztünk megoldást találni. Az egyik, hogy a lemaradók folyamatos ponthátrányát megszüntessük, a másik, hogy a „mázlipont”-ként hírhedté vált rendszer által generált pontszámot kiváltsuk vagy legalábbis a szükségességét jelentősen csökkentsük.
A lemaradók folyamatos hátránya könnyen megszüntethetőnek tűnt. A javaslat alapján a jelenleg mintatanterv szerint való haladásért járó 50 pontot nem akkor kapta volna meg a hallgató, ha az adott tárgyat a mintatanterv által meghatározott helyén, hanem ha először veszi fel. Az igaz ugyan, hogy így a plusz pontszám nem jár a 2. és 3. tárgyfelvételekért, így a többször felvett tárgyak esetén hátrányba kerül a hallgató, de a ráépülő tárgyak esetében már egyenlő pontszámmal indul neki a tárgyfelvételnek, így nem viszi magával a hallgató a felsőbb évekre a ponthátrányt, illetve passziválás esetén se kerül hátrányba, hiszen a rendszer nem a tárgyfelvétel szemeszterét, hanem a tárgyfelvételek számát nézné.
A lemaradók hátrányának kiiktatása azt jelentené, hogy a jelenleginél is több azonos pontszámú hallgató igyekezne egy adott kurzusra bejutni. A differenciálásra valamely tanulmányi átlagot javasoltuk szorzónak. Ezzel egyrészt arra a visszajelzésre szerettünk volna reflektálni, mely szerint a tárgyfelvétel során kialakított pontszámra nem tud hatni a hallgató, emiatt nem jobb a versenyjelentkezésnél, másrészt szorosan összefügg a mázlipont problémájával. Egy differenciáló szorzószám lehetővé tenné, hogy a mázlipont ne tömegesen, hanem ritkább esetenként legyen döntő. Erre a korrigált kreditindex lenne a legalkalmasabb, mert ez a mutató figyelembe veszi a teljesített és elhagyott krediteket, és a teljesített tárgyak érdemjegyeit.
Így az alappontszám a következőképpen nézett volna ki:
(Első tárgyfelvételért járó pontszám + Szemeszterszám szerint járó pontszám)*korrigált kreditindex
Az alappontszámhoz a HKR. 60. §-a szerint további pontszámok hozzáadódnának.
A javaslat az Erasmusosok pontszámára két opciót tartalmazott: vagy egy plusz pontszám, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne csússzanak ki a tárgyfelvétel során a felvett tárgyakról (pl.: 100 pont) vagy az Erasmus félévet megelőző félév előtti tanulmányi átlag szerinti alappontszám számítás. Az Erasmusoknál azért van szükség erre a külön rendelkezésre, hiszen ők a tárgyfelvételek ideje alatt még az előző szemeszter vizsgáit nem teszik le, azokat a szemeszter során tudják ugyanis teljesíteni. A javaslat szerint az előbbi megoldás plusz könnyítést jelentett volna az Erasmuson részt vevő hallgatóknak.
Azért írtam feltételes módban az eddigieket, mert a megbeszélések eredménytelenül zárultak. Kiderült ugyanis, hogy bár a HKR. 3. § (2) bekezdése megengedi, hogy az egyes karok a számukra megfelelő rendelkezéseket a Különös részükben az Általános résztől akár eltérő módon rögzítsék, de a megbeszélések során egyértelművé vált, hogy az általános rendelkezésekben meghúzódó alapvetéssel vagy szándékkal ellentétes vagy akár attól (merőben) eltérő szabályok nem rögzíthetőek. Ilyen alapvetésnek számít a HKR. 60. §-ban rögzített rangsorolásos tárgyfelvételre vonatkozó hatályos szempontrendszer. Ezzel pedig teljességgel szembe menne és ettől eltérő elemeket tartalmazna a javaslatba foglalt rendszer, hiszen nem a mintatanterv szerint való haladást honorálná és különbséget tenne a pontszámokban a kevésbé jó jegyeket szerző hallgatók és a jobb jegyeket szerző hallgatók között. További indok volt, hogy azzal, hogy az ÁJK-n más szempontrendszert vezetnek be, megnyílik a lehetőség más karok számára is, így előfordulhat, hogy éveken belül az összes kar eltérő rendszer szerint vesz fel tárgyakat, ami informatikailag nehezen kezelhetővé és a gyakorlatban nehezen átjárhatóvá (áthallgatás nehézsége) tenné a karok között a tárgyfelvételt. Ezek miatt az összes egyetemi kar (9 kar) számára megfelelő javaslattal lenne mód egyedül a jelenlegi tárgyfelvételi rendszer alapvetően való módosításra. A többi karon azonban a hallgatók elégedettek a rangsorolásos tárgyfelvétellel, náluk nem okoz problémát az egyes kurzusokról való kicsúszás. Ennek oka, hogy a jogász nappali szak az egyetem egyik – ha nem a – legnagyobb szakja, más szakokon előfordul például, hogy egy szemináriumi óra kerül meghirdetésre, hiszen olyan alacsony a hallgatószám az adott szakon.
A megbeszélések eredménye szerint kétféle módszer közül tudunk választani. Az egyik a versenyjelentkezés, a másik pedig a rangsorolásos tárgyfelvétel. Ez utóbbi esetben van rá lehetőség, hogy a mintatanterv szerint való haladásért járó plusz pont mértékét módosítsuk. Ennek jelenlegi mértéke 50 pont, korábban pedig ennél jelentősen alacsonyabb volt. A jelenlegi pontszám a csúszók számára behozhatatlan, a korábbi pontszám azonban éppen azért volt ilyen mértékben megemelve, mert a felsőbbéves hallgatók sok tantárgynál magasabb pontszámot tudtak elérni, így a mintatanterv szerint haladó hallgatók kiszorultak egyes kurzusokról, és mivel egyetemi szintű alapelv, hogy a mintatanterv szerint való haladást támogatni kell, így fel lett emelve 50 pontra. Ennek a pontszámnak a csökkentése leghamarabb 20 pontra való csökkentés esetén jelentene változást, mert így, aki 4 szemeszterrel több pontot kap a szemesztereinek száma szerint (mintatanterv szerint haladónak: 20 pont + 5 pont = 25 pont; felsőbbéves (4 félévvel feljebb): 5 x 5 = 25 pont), annak lehet először azonos pontszáma. Azzal, ha a 20 és 50 pont közötti skálán mozgunk, érdemben nem változik a tárgyfelvétel, mert a 30 pont csak 6 szemeszterrel való előrébb haladás esetén jelentene egyenlő pontszámokat. Már a 20 pontra vagy az az alá való csökkentés pedig azért nem kevésbé konfliktusos megoldás, mert ez által könnyűszerrel vehetnének fel felsőbbéves hallgatók alsóbbéves tárgyakat, ami egyrészt felrúgná a plusz pont célkitűzését, másrészt végső soron erősítené az alsóbbéveseknek való helyfoglalást, amely az elmúlt években többször szült konfliktust a karon.
A rangsorolásos tárgyfelvétel esetében probléma még az utolsó órákban, hogy túltelítődik a Neptun, illetve sokan akkor adnak le-és vesznek még fel tárgyakat, ezzel nehéz helyzetbe hozva hallgatótársaikat. Erre sajnos semmilyen szempontrendszer nem fog tudni megoldást nyújtani, viszont az Oktatási Igazgatóságon tájékoztattak arról, hogy a rangsorolásos rendszerben jelenleg a hallgatók 90 %-nak eldől a helye már a vágást megelőző pár órás leterhelt időszakig. A versenyjelentkezés esetében ez az arány jelentősen rosszabb, ugyanis a hallgatók kb. fele kint reked a tárgyfelvétel megnyílásakor. A jogász nappali szakra továbbá az is igaz, hogy sok hallgató van, így nem megoldható, hogy minden hallgató az összes kurzusát a preferenciái szerint vehesse fel. Karunk többi szakján egyébként a rangsorolásos szempontrendszer a kisebb hallgatószám vagy a szeminarizált oktatási forma hiánya miatt egyáltalán nem vagy csak ritkán okoz problémát.
Ez úton szeretnék elnézést kérni továbbá azért, hogy a kérdés rendezése átcsúszott a 2017/2018. tanévre. A szándékunk nekünk se ez volt és a csúszásnak több oka is van. Egyrészt a megbeszélések időben nem szorosan követték egymást, másrészt pedig több fontos projekten is dolgoztunk az elmúlt szemeszterben párhuzamosan, harmadrészt pedig alaposan körül szerettük volna járni a problémát. Az első ülésre 2017.03.01-én került sor, majd az Oktatási Igazgatósággal 2017.05.10-én tudtunk tárgyalni. A két ülés között készült el a kiforrottabb javaslat, valamint annak részleteiről több levelet is váltottunk a Tanulmányi Hivatallal. A szemeszter elején még folytak az új mintatanterv körüli egyeztetések, emellett pedig legtöbb időnket a HKR. módosító javaslat és az azzal összefüggő tárgyalások emésztették fel (ennek eredményeiről hamarosan tájékoztatunk titeket). Ezek mellett több kisebb projekten is dolgoztunk. Mindezek miatt a megbeszélések eredménye a vizsgaidőszakra csúszott, amely alatt nem volt lehetőségem a vizsgák és a hallgatói kérdések megválaszolása mellett arra, hogy a szavazáshoz elengedhetetlen teljeskörű tájékoztatásnak eleget tegyek és a kérdőívet összeállítsam, különös tekintettel arra, hogy azt nem tudom egyedül publikálni a korlátozott szerkesztői hozzáférésem miatt. A nyáron pedig nem gondoltam időszerűnek a kiírását, mivel sokan elutaznak és a hatása már egyébként is csak leghamarabb a 2017/2018/2. szemeszterben érvényesülhet az egyetemi szabályalkotási rendszernek köszönhetően.
A terv szerint szeptember 1-jén került volna kiírásra a szavazás két további – előző szemesztert és tanévet érintő – kérdőívvel közösen, de az EHÖK iroda jelenleg költözés és felújítás alatt áll (kb. augusztus közepe óta), így egyelőre nem tudok csoportot rendelni a kérdőívekhez, így nem tudom őket publikálni vagy ha publikálnám, nem lenne hozzáférése a kitöltőknek a kérdőívhez. Dolgozom rajta, hogy a következő egy (legvégső esetben két) hétben ki tudjuk írni őket és dönthessetek a kérdésben. A versenyjelentkezésről és a rangsorolásos tárgyfelvételről a szavazást megelőzően a kérdőív elején további információkat olvashattok.
A témát érintő kérdés esetén természetesen forduljatok hozzám nyugodtan facebookon vagy az oktatas@ajkhok.elte.hu email címen!
