Kedves Hallgatótársaink!
A Választási Bizottság független szervként felelős a karon folyó demokratikus választások szabályszerű lebonyolításáért. A szabályosság érvényesülése értelemszerűen nélkülözhetetlen feltételét képezi a később megválasztott küldöttgyűlés legitimitásának. Tekintettel az abszolutóriumot szerzett hallgatók indulásának jogszerűségét övező, a kari nyilvánosság előtt is megfogalmazott aggályokra, a Választási Bizottság ezúton kívánja az üggyel kapcsolatos álláspontját ismertetni.
A kari Választási Bizottsághoz azzal a kérdéssel (panasszal) fordult egy hallgató, hogy indulhat-e abszolutóriumot szerzett hallgató a választásokon. Az egyetemi (EHÖK) Ellenőrző Bizottsághoz azonos tartalmú megkeresés érkezett azonos napon. A panasz elbírálására az EHÖK EB-nek nincs első fokú hatásköre, azonban az EHÖK Alapszabályának értelmezésére (melynek része az ÁJK HÖK Alapszabály) jogosult az EHÖK EB. Emiatt fontosnak tartottuk megvárni az EHÖK EB állásfoglalását, különösen a jelenlegi feszült helyzetben amikor testületünket ennyi támadás éri. Miután az állásfoglalás megérkezett a kari Választási Bizottság ezzel összhangban, ahhoz igazodva alakította ki saját álláspontját.
Az EHÖK állásfoglalása világossá teszi, hogy “a jelöltté válás feltételeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 60. § (1) bekezdése szabályozza a következőképpen: Nftv. 60. § (1): A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére – a felsőoktatási intézmény részeként – hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak – a 63. §-ban meghatározott kivétellel – minden hallgató tagja, választó és választatható. […] Ennek értelmében az Nftv. az Egyetem minden hallgatóját választhatónak írja, azaz a jelöltté váláshoz egyetlen kitételt fogalmaz meg: hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.” A továbbiakban egyértelműen mutat rá, hogy “az abszolutórium megszerzésével pedig nem szűnik meg a hallgató hallgatói jogviszonya. Az ehhez tartozó jogszabályok a következők: Nftv. 59. § (1) d): Megszűnik a hallgatói jogviszony, az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján. ” “Összegzésként az EB álláspontja az, hogy az ELTE HÖK ÁJK ASZ 15. § (2) pontja ellentétes az Nftv. 60. § (1) bekezdésével és az ELTE HÖK ASZ IV. 5. § (1) bekezdésével, ezért azt az ELTE HÖK ASZ IV. 5. § (5) bekezdése alapján semmisnek tekintendő. Ennek értelmében fennállhat olyan eshetőség, amelyben egy hallgató abszolutóriumot szerzett, de van hallgatói jogviszonya, tehát választó és választható. ” Az EHÖK állásfoglalásának részletes érvelését a csatolt dokumentum tartalmazza. Mindezek tudatában az ÁJK HÖK Alapszabályának módosítása, pontosabban a 15. § (2) bekezdésében megfogalmazott tilalom eltörlése ésszerű lépésnek tekinthető. Tájékoztatásul jelezzük, hogy az ÁJK HÖK Küldöttgyűlése már február 18-án, a választások kiírása előtt módosította az Alapszabályát, azonban annak egyetemi/szenátusi jóváhagyására csak a hét hétfőjén kerülhetett sor.
Üdvözlettel, Választási Bizottság
2016_03_22_ELTE_HOK_EB_Allasfoglalas
