A jog szakirány koncepcióját számos tehetséges munkatársa segítségével Sólyom László tanár úr dolgozta ki. Az Alapító Atyák a következő problémákra kerestek gyógyírt a curriculum megalkotásakor: a jogi egyetemi képzés túlzottan jogszabályközpontú; a joghallgatók általános jogi tudása csekély és nem alapos; a jogszabálycentrikus oktatás ellenére a képzés nem problémaközpontú, abból teljesen hiányzik a gyakorlati oldal. Következésképpen: a joghallgatók egyszerű jogeseteket, jogi problémákat sem tudnak elemezni, megoldani; s nincsen érvelés-, illetőleg retorikaképzés, amely az ügyvédi – és közéleti – munka alapja.
A jog szakirány koncepcióját számos tehetséges munkatársa segítségével Sólyom László tanár úr dolgozta ki. Az Alapító Atyák a következő problémákra kerestek gyógyírt a curriculum megalkotásakor: a jogi egyetemi képzés túlzottan jogszabályközpontú; a joghallgatók általános jogi tudása csekély és nem alapos; a jogszabálycentrikus oktatás ellenére a képzés nem problémaközpontú, abból teljesen hiányzik a gyakorlati oldal. Következésképpen: a joghallgatók egyszerű jogeseteket, jogi problémákat sem tudnak elemezni, megoldani; s nincsen érvelés-, illetőleg retorikaképzés, amely az ügyvédi – és közéleti – munka alapja.
Az egyetemi képzés gyakorlatilag a jogtudomány különböző ágainak oktatásában merül ki. Következésképpen: a joghallgatók az állam- és jogtudományok kivételével nem jártasak semmi más, még a joghoz közeli tudományágakban sem; általános problémát jelent a későbbiekben magánjoggal foglalkozók gazdasági ismereteinek sekélyessége; a később közjogi területen tevékenykedők számára pedig a szervezetelméleti ismereteik hiányossága jelent komoly problémákat.
A jogi képzés nem készült fel hazánk EU-csatlakozására. Következésképpen: a magyar gyakorlati jogászoknak komoly gondot fog jelenteni a csatlakozás; félő, hogy ezen a területen is a külföldi (elsősorban angol és német) ügyvédek szakértelmére lesznek rákényszerítve a Közös Piac leendő magyar résztvevői, hosszú időre elhódítva ezt a terültet is a magyar jogászoktól.
A jogi képzésben nem történt meg a rendszerváltás. Következésképpen: a gazdasági életben végbement gyökeres változásokkal kapcsolatos joganyag csak elvétve került be a jogászképzésbe; olyan rendkívül fontos jogterületek, mint a versenyjog, az információs technológiák joga, a szerzői jog, a távközlési jog, teljesen hiányoznak az oktatásból; a nemrég létrejött jogterületek (pl. Internet-jog) oktatásának hiánya szintén komoly hátrányt jelent a magyar jogászoknak a nyugatiakkal szemben.
A jogi képzésből hiányzik a valódi állami (közigazgatási) képzés. Következésképpen: a joghallgatók az egyetemen nem sajátítják el, hogy hogyan működik az államigazgatás a gyakorlatban (az államigazgatási gyakorlati munka alapjai teljesen hiányoznak); a magyar politikai rendszer összehasonlítására, elemzésére nem ad megfelelő alapot a jogi kar.
A szakirány képzési programja Király Miklós tanár úr vezetésével a fenti hiányosság kiküszöbölésére és a hiányterületek oktatására helyezi a hangsúlyt, megteremtve az elmélet és a gyakorlat szükséges egységét.
További információ: http://mcc.hu/jog