ELTE ÁJK HÖK

A Hallgatói Önkormányzat az elmúlt félévben : Interjú Giró-Szász Áronnal

Eltelt egy újabb félév, és rengeteg minden történt ez alatt az idő alatt. Giró-Szász Áront, a Hallgatói Önkormányzat elnökét kérdeztük, hogy ő miként látja az elmúlt szemesztert, a Hallgatói Önkormányzat munkáját.

Lassan fél éve a Hallgatói Önkormányzat elnökeként vezeted a hallgatói érdekképviseletet. Milyen tervekkel indultál el, és ezek mennyiben változtak meg mostanra?

Vannak dolgok, amiket másképp látok, mióta felvettem a hivatalt, de egyvalamit nem. Tudom, hogy sok dolog nincs rendben a Karon; nem azt kapjuk, amit megérdemlünk, és hogy változtatnunk kell ezeken. Ehhez illeszkedik a Hallgatói Önkormányzatról alkotott elképzelésem is. Ez az intézmény nem egy szolgáltató szerv. Nem bulikat kell szerveznie, és a Kar által nem teljesített szolgáltatási tevékenységet végezni (pl. tanulmányi és külügyi tájékoztatás nyújtása, mint a Kitekintő), hanem kiállnia a társaink érdekeiért, soha meg nem hajolva vagy remegve egy fórum vagy egy személy előtt sem. Egyszóval a valós és határozott érdekképviseletet jelenti számomra a Hallgatói Önkormányzat. Erre csak olyan csapat képes, amelynek valóban a hallgatók segítése a célja, és amely csapat tagjainak nem remeg meg a lába a tanszékvezetők előtt. Ilyen Önkormányzatot akartam építeni egy ilyen csapattal, és ennek megvalósítása zajlik jelenleg is.

Mely eredményeket emelnéd ki az elmúlt félévből, melyekre vagy a legbüszkébb?

A mostani akciónkra, a Neptun reformra vagyok a legbüszkébb. Nem volt még olyan vezetőség az Önkormányzat történetében, aki felvállalta volna a konfliktust, és nem csak a színfalak mögött panaszkodott volna. Ez a mentalitás uralkodik nálunk az Önkormányzatban, és ez fog a jövőben is. Büszke vagyok az Elnökségre, bátor csapat. Persze nem csak bátorság kell, hanem kitartó munka is. Ennek az eredménye az is, hogy egyedülálló módon megteremtethettük annak a lehetőségét, hogy önköltséges hallgatótársainkat tanulmányi eredményeik alapján ún. kompenzációs ösztöndíjjal támogassuk. Ezt követeli meg a tisztesség. Végül a két dolog, ami a legközelebb áll a szívemhez: a szervezetek és az esélyegyenlőség. Hiszek abban, hogy csak akkor lesz igazi kari közösségünk, ha együtt alakítjuk és teremtjük meg azt. Ehhez a szervezeteknél többet nem nagyon tud senki hozzátenni. Viszont rendkívül fontos az is, hogy segítsünk annak, aki igényli, vagy ha nem is igényli, mi figyeljünk, hátha nyújtja felénk a kezét.

Mik azok a legégetőbb problémák jelenleg, amikre szerinted a Hallgatói Önkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania?

A legfontosabb, hogy odafigyeljünk azokra a problémákra, amik már annyira a Kar életének részévé váltak, hogy a legtöbben sajnos már csak közönnyel fordulnak feléjük, és nem hisznek a változtatás esélyében. Ez a mentalitás a legnagyobb veszélyünk. Így például oda kell figyelnünk arra, hogy vannak tanárok, akik kellő tisztelet nélkül viselkedek hallgatókkal, hogy a vizsgáztatási rendszer sok tanszéken még köszönőviszonyban sincs az objektivitással, vagy hogy sok tanszék teljesen figyelmen kívül hagyja a HKR rendelkezéseit. Ezekkel alig foglalkoznak ma a Karon, és nem hisznek elegen abban, hogy lehetséges a változás. Mi hiszünk benne. Ezenkívül fontos, hogy kellően odafigyeljünk azokra a szervezetekre és egyénekre, akik naponta teszik büszkévé a közösségünket – mint a TDK-k, vagy a nemzetközi sikereket elérő hallgatóink – , de nem kapnak elég figyelmet. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem az egyik legnagyobb reményünket is: az új jogász tanrend megalkotását. Szeretném, ha az új jogász évfolyamok már egy jobban átgondolt és kiegyensúlyozottabb tanterv szerint haladnának majd. Idén indult el a Karon a diákmentorprogram.

Milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek, mennyire elégedettek a hallgatók a rendszerrel?

Nagy kihívás volt a program elindítása, főleg, mert nagy ellenszélben és bizalmi hiányban kellett haladnunk a gólyatáborban történtek, valamint olyan csoportok tevékenysége miatt, akik mindent tettek, csak nem a hallgatók támogatásával foglalkoztak. Azonban mindennek dacára hatalmas sikert hozott a program. A dékán úr és a tanszékek visszajelzése alapján a tanárok kiemelkedően meg vannak elégedve a gólyákkal. Erről több fórumon hallottam, ami önmagában nagy siker. Ebben a sikerben pedig nagy szerepe van a mentorainknak. Köszönet nekik! Elindítottatok egy kezdeményezést a Neptun megreformálásáért.

Mennyi esélyét látod egy működőképes Neptun létrehozásának? Mennyire nyitott az Egyetem vezetése a változtatásra?

Ha az a kérdés, hogy reálisnak tartom-e, hogy a munkacsoport javaslata után létrejön egy minden igényt kielégítő online támogató felület, akkor a válaszom egy őszinte nem. Ez bőven túlmutat a Hallgatói Önkormányzat hatáskörén. De mit tudunk elérni? Hogy létrejöjjön egy olyan felület, ami stabilan képes megvalósítani azokat a funkciókat, amik nélkül olyan igazságtalanságok történnek meg, amiket nem érdemlünk meg. Egy meme-re utalva: lehet, hogy a pálca választja a varázslót, de mi fogjuk az óráinkat.

Milyen terveid vannak a jövő félévre vonatkozóan?

Meg kell említeni a Neptunnal kapcsolatos egyeztetések lefolyását, a szervezeti szabályozás megalkotását és annak átvitelét az Egyetemen, valamint az általunk elért számos tanulmányi érdekképviseleti eredmény normatív szabályzattá emelését. De valójában mi a legfontosabb? Hogy egy olyan intézményt láthassak magam körül, ami tudja a valós feladatát, és el is látja azt. Egy ilyen szervnek az intézményi szintre emelése lesz a feladat. Ez a legnagyobb kihívás, még ha sokan nem is hiszik, vagy nem látják. Beszélni a munkáról, meg hogy mit-hogyan kell csinálni, sokan beszélnek. Sőt, fecsegnek. El is végezni a munkát, azt már kevesen teszik. Olyan Hallgatói Önkormányzatot szándékozom magam után hagyni, ami szilárd elvek és munkamorál mentén halad. Ezt építettük az elmúlt félévben, és ezt fogjuk a következőben is.

A szerzőről Minden bejegyzés Szerző weboldala

ELTE ÁJK HÖK