ELTE ÁJK HÖK

Hogyan tovább, AB?

PARAGRAFU§

JOGÁSZ SZEMMEL Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása

Szentgáli-Tóth Boldizsár

A címben említett javaslatról sokat hallhatunk mostanában, számos belefoglalt elképzelés került heves viták kereszttüzébe. Az alábbiakban nem az egyes problémás pontokra kívánok összpontosítani, hanem átfogóan kísérlek választ találni arra a kérdésre, hogyan érinthetik a tervezett változások az Alkotmánybíróság helyzetét.

Mennyiben befolyásolják mozgásterét, a későbbiekre nézve mennyire lesz képes az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként funkcionálni?

Az idevágó legfontosabb elképzelés az előző Alkotmány szövegén alapuló alkotmánybírósági határozatok kategorikus kizárása a jogrendszerből, ezek értelmezési segédletként való felhívásának kizárásával. Egy ilyen irányú lépés szolgálhatja azt a célt, hogy az Alkotmánybíróság ne érvényesíthessen a korábbi Alkotmánnyal összhangban álló, de az Alaptörvénnyel ellentétes értelmezéseket, azonban ezt egy részbeni, a hatályostól érdemben eltérő alkotmányi szövegen alapuló határozatokat mellőző megfogalmazás is biztosíthatná. Ha a mostani formájában kerül az Alaptörvénybe a vizsgált normaszöveg, ebben az esetben sem kell az Alkotmánybíróság szerepének kiüresedésével számolni, sok esetben minden bizonnyal a korábbi gyakorlat érdemben változatlan „újrakodifikálása” következne be. Más kérdés, hogy ez a folyamat elkerülhető lenne-e passzus elhagyásával, vagy árnyaltabb megfogalmazás beépítésével.

… amennyiben érdekli a folytatás, a teljes cikket a 2013. február 27-én megjelenő Jurátusban megtalálja!

A szerzőről Minden bejegyzés Szerző weboldala

ELTE ÁJK HÖK

Vélemény, hozzászólás?